A Szűz Mária Neve Római Katolikus Plébánia története
Múltja összefonódott a templom történetével. Az 1698. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv, a paplakot egy nyomorúságos kis viskónak mondja, protestáns prédikátor lakik ott. Az 1748. évi összeírás új, jó állapotú plébániaházat említ, de nyilván még a régi templomhoz tartozó korábbi épületről van szó. Egy 1756. évi összeírásból tudjuk, hogy faház volt.
Gr. Esterházy Károly 1769-ben írja pápai tiszttartójának: "úgy tartom, kéntelenek leszünk a Teszéri plebániához is látni" (VÉL. A.par.f.5.N°152.). A tiszttartó válaszából az derül ki, hogy az épület elhelyezéséről még nem döntöttek. (uo. f.7.N°209.) Az 1771. évi összeírás romosnak mondja. 1772-ben sok probléma közepette, de épül, és el is készül. (O.L.P. 1216, l. cs. 51.c.N°3. 35, 40, 41. o.). Kerítését 1774-ben falazzák (uo. 82. o.).
Nem bizonyított és nem is valószínűsíthető a szájhagyomány, hogy az épület az Esterházy grófok vadászkastélya lett volna. Hasonló alaprajzi elrendezésű plébániaházak találhatók több Esterházy kegyúri plébánián is. Az viszont tudott, hogy e területen valóban állt egy "kvártélyház" - ez okozott gondot 1770-ben a tiszttartónak az új plébániaház helyének kijelölése során -, csak nem tudjuk pontosabban, hogy hol.
Az 1779. évi egyházlátogatás jegyzőkönyve már szolid anyagokból épült, mindennel ellátott 3 szobás házat ír le. (VÉL. Vis. Can. A. 8/12. p. 85.) Az 1817. évi visitáció előirataiból tudjuk, hogy 1772-ben épült. (VÉL. Fragm. Vis. Can. XXII/3. f. 2.). Az 1845. évi visitáció jegyzőkönyvéből: "A káplán lakása a plebániaháznál vagyon. Ezen kápláni lakás építtetett a mostani plébános által, mivel a régi káplány szobát magának foglalta el." (VÉL. Vis. Can. A8/26. p. 138.).
A kaputól balra eső épület a káplánnak szolgáló lakrész 1891-ben készült el mai formájára. Az 1857. évi kataszteri térkép a káplán házat még nem mai formájával ábrázolja. A főépület "L" alakú, és az udvari szárnyat keskenyebbre, oldalfolyosó nélküli mérettel rajzolja. Földszintes,"L" alakú, főszárnyával utcára néző épület, szemben a templommal.
Az utcakép laza sorházas beépítésű, azaz az épületek hossziránya megegyezik az utcával, széles frontjukkal fordulnak kifelé, de rövid oldalukkal nem érintkeznek. Vakolt homlokzatok, az utcai oldalon lizénák osztják mezőkre. Mezőnként 1-1 ablak, ezek már 20. századi szerkezetek. Körbe a falakon húzott főpárkány. A tornácoszlopok tagolatlanok, egyszerű íves át-boltozással, szabadon állók, beüvegezés nélkül. Az ide nyíló ablakok eredeti barokk szerkezetűek, hurkás kerettel, ki-be nyíló szárnyakkal, köztes ráccsal. A pinceajtó is eredeti barokk szerkezet, ovális felülvilágító ablakkal. Falazott kapuoszlopok, markáns falazott, fedett kapubálványokkal.
Egytraktusos, oldalfolyosós alaprajzi rendszerű, "L" alakú, a 3 főhelyiséget tartalmazó rövidebb szárny utcai, a merőleges szárny telekhatárra épült, és az udvar felé nyitott. A szobasort alkotó 3 főhelyiség teknőboltozatos, fiókdongákkal, profilozott stukkókkal, újabb mennyezetfestéssel. Az udvari szárny egyszerűbb: dongaboltozatos, fiókdongákkal, egyik helyiségben stukkó. A tornácos oldalfolyosó csehsüveg boltozatos és egy szakaszon befalazott. A nyílászárók egy része - főleg az udvarra nézők - eredetiek, ugyanígy nagy valószínűséggel a hajópadlók is azok. Dongaboltozatos pincéje az udvari szárny alatt fut végig, tömör tölgyfa-lépcső vezet le oda. A fedélszék kötőgerendás, ferdeszékes eredeti barokk szerkezet, tölgyfából. A padláson még látszanak a mászókémények és a füstölő kemence.
