Pápateszér jelképei
Címere
Ezüst cölöppel és pólyával negyedelt, zöld színű, álló gótikus pajzs boglárpajzzsal. Első mezejében lóhere végződésű, lebegő arany latin kereszt, a másodikban lebegő arany malomkerék négy küllővel, a harmadikban két ezüst pólya, a negyedikben egy lebegő arany búzakéve. A gótikus vörös boglárpajzson háromágú lebegő lomkoronán ágaskodó, jobbra néző arany griff, jobb mancsában ezüst görbe szablyával, baljában három vörös közepű ezüst rózsával. A pajzs fölött lebegő zöld szalagon arany betűkkel a község neve: "Pápateszér".
Zászlaja
Pápateszér község zászlaja fekvő téglalap alakú, rúd mentén és lengő végén eltérő szélességű, váltakozva vízszintes zöld és fekete sávozással, mértani közepén a színes községcímerrel, amely fölött zöld szalagon arany betűkkel a község neve: "PÁPATESZÉR". Lengő végén aranyrojttal.
A jelképek ismertetése
A pajzsformával a középkori eredetre, a zöld alapszínnel a mezőgazdasági-, természeti környezetre, a reményre és egyik nemzeti színünkre utaltunk. A kereszt a lakosság vallási hovatartozását és a római katolikus vallás iránti elkötelezettségét jelenti. A malomkerékkel a helység nagymúltú malomiparának kívántunk emléket állítani. Egykor 24 vízimalom működött a környéken, melyek közül néhány - sajnos elhanyagoltan és romos állapotban - ma is megtalálható.
A két ezüst pólya a Szakács-ér és a Bánya-ér nevű patakokat szimbolizálja, de jelképezheti általában a környékbeli vízfolyásokat, patakokat is. A búzakéve egyértelműen a mezőgazdaságra, mint lakossági főtevékenységre utal, mely az embereknek legfontosabb létfeltételeit biztosítja, a munkát és kenyeret jelenti. A címer középpontjában elhelyezett un. Boglárpajzs heraldikailag a címer legelőkelőbb része. Ebben látható az Esterházy család ősi címerképe, a koronán ágaskodó griff. Az Esterházyak, mint egykor földesurak jelentősen hatottak a helység kialakulására. A XVII. sz-ban szerezték meg a települést, elősegítették a településeket, tevőlegesen közreműködtek az 1779-ben épített gyönyörű barokk templom és a plébánia felépítésében is.
Az Esterházy család ősi címerállata a griff, mely egy a valóságban nem létező, képzeletszülte címerállat, mely elől sas, hátul oroszlántestű mesebeli szörny. A monda szerint a sasnál százszor erősebb és az oroszlánnál nyolcszor nagyobb. Karmai akkorák, mint egy bikaszarva, szárnyai hatalmasak. Könnyedén felragad a fészkébe egy lovast paripástól vagy két ökröt ekéstől. Herodotosz szárnyas szörnynek nevezi, de elismeri, hogy hőstettekre is képes, főként csapatosan. Griffek védik meg például Apollón szentélyét az ariszmaszposzóknak nevezett egyszemű lények ellen, örökös állásuk van a bor meg a mámor isteneként tisztelt Dionüszosznál is, akinek szüretre hívó hírnökeit hátukon hordják, de teli hordóit is őrzik.