Akikre büszkék vagyunk

Pápateszér Község Díszpolgárai

Dr. Léhner János   Dr. Vízer Gyula   Dr. Kisnemes János
Dr. Léhner János   Dr. Vízer Gyula   Dr. Kisnemes János
Pintér J. Ambrus   Dr. Schandl László    
Pintér J. Ambrus   Dr. Schandl László    



Pápateszér Községért Kitüntetésben részesültek

Butkovics Nándor oklevél   Forintos István oklevél   Süle Kálmánné oklevél
Butkovics Nándor   Forintos István   Süle Kálmánné



Csoportkép - 2013

Csoportkép 2013



Életrajzok

Dr. Léhner János (1925 - 2004)

Dr. Léhner János
Dr. Léhner János

Szücsön született 1925. március 7-én, ahol édesapja körjegyző volt. Itt élt 10 éves koráig, majd Pécsett kezdte el a nyolcosztályos gimnáziumot, ahol apai nagynénjénél lakott. Évek múltán, hosszas kérlelésre édesapja belegyezett, hogy 16 éves korától a veszprémi Kegyestanító-rendi Piarista Gimnáziumban tanulhasson, itt tett érettségi vizsgát.

Sajnos a család közelségének nem sokáig örülhetett, mert édesapja ugyanabban az évben hirtelen meghalt. Ezután nehéz anyagi körülmények között kezdte meg tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen (ma SOTE) orvosi karán. Tanárai között volt Szent Györgyi Albert és Szentágothai János professzor is.

A diplomázást követően a Budapest László Kórházban kezdett dolgozni, később Bazsi körzeti orvosa lett. Itt jutott tudomására, hogy Pápateszéren elhunyt a gyermekkorából ismert Vadász Géza doktor, ezért úgy döntött, hogy visszatér szűkebb hazájába, és jelentkezik a teszéri körzeti orvosi állásra. Itt dolgozott 1958-tól 1990 őszéig, nyugdíjba meneteléig. Körzeti orvosi szakvizsgája mellett sportorvosi szakvizsgát is tett. Pályafutása során több szakmai elismerésben részesült. 1970-ben "Kiváló orvos", 1972-ben "Honvédelmi érdemérem" kitüntetést kapott.

Nyugdíjas éveit Csopakon töltötte, 2004-ben hunyt el. Földi maradványai szülőfalujában, a mai Bakonyszücsön pihennek.


Vissza az oldal tetejére...

Dr. Vízer Gyula (1935 - 1996)

Dr. Vízer Gyula
Dr. Vízer Gyula

Pápateszéren született 1935. május 23-án. Gyermekkorát szülőfalujában töltötte 11 éves koráig, itt járt óvodába és iskolába. 11 évesen került a Pápai Katolikus Szent Mór Bencés Gimnáziumba. Az 1948-as államosítás után a jogutód Türr István Gimnáziumban fejezte be tanulmányait. Eredményei mindvégig kitűnőek voltak.

A Pécsi Orvostudományi Egyetemen harmadéves korától az Anatómiai Intézetben vállalt oktatást 4 éven keresztül. Az egyetemet dícsérettel végezte el. Orvosi működését 1960. októberében kezdte meg. 1960. decemberétől 2008. március 15-ig a Pápai Kórházban dolgozott. 1970-től 1986-ig a belgyógyászati osztály osztályvezető főorvosa volt. 1986-tól a Szakrendelő Intézet belgyógyász főorvosaként végezte munkáját. A '60-as évektől sokat tett a Pápai Kórház fejlődésért és a szakmai színvonala emeléséért.

Rendszeres résztvevője volt a különböző belgyógyászati kongresszusoknak, a szaklapokban több mint 50 publikációja jelent meg. Mindezek mellett nagyon sok időt töltött a betegei között a fekvőbeteg osztályon és a szakrendelőben egyaránt.

A pápateszéri betegek mindig bizalommal fordultak a nagyszerű diagnosztához, szeretettel és kitüntetett odafigyeléssel egyengette útjukat a gyógyulás felé.


Vissza az oldal tetejére...

Dr. Kisnemes János (1939 - )

Dr. Kisnemes János
Dr. Kisnemes János

Vízváron született 1939. április 1-én. Itt járt általános iskolába. A Győri Bencés Gimnáziumban érettségizett, utána a Hittudományi Egyetemet végezte el. 1962. június 16-án szentelték pappá Veszprémben. 1962-től 11 éven keresztül káplánként szolgált Balatonbogláron, Attalán, Vaszaron, Tüskeváron, Zalamerenyén és végül Nagykanizsán. Közben 1964-ben a hittudományok doktora lett. 1973. augusztus 25-én érkezett meg kinevezett plébánosként Pápateszérre.

Nagy lendülettel kezdett hozzá az egyházközség újjászervezéséhez. A nehéz társadalmi körülmények ellenére sikerült megújítani a hitéletet, a "járási hatóságok" egyre-másra találkoztak a sokak által látogatott szertartásokról szóló jelentésekkel! Összefogta a teljes egyházközségi közösséget. A plébánia épülete mindig mindenki előtt nyitva állt, a hit és a vallás területén szigorú és következetes volt. Ő szervezett először "beat-misét" a faluban, összejöveteleket tartott a fiataloknak a plébánián, énekkart szervezett, Passiót adtak elő, a hittanosokat, ministránsokat kirándulni vitte, misztériumi játékokat írt, és tanított be minden karácsonyra. A családok látogatása szerves része volt munkájának.

Anyagilag is megerősítette az egyházközséget. A templom tetőzetét kicseréltette, majd a felszentelés 200 éves évfordulójára, 1978-ra a műemlék épületet kívül-belül tataroztatta. A hasonló korú plébániát ugyanezen gondossággal tartotta karban. Az építkezések jelentős lakossági adományokból, sok társadalmi munkával zajlottak, melynek szervezője, irányítója és a fizikai munkában is aktív résztvevője volt. Nevéhez fűződik a templom előtti téren elhelyezett, háborús hősök emlékművének felállítása. Az itt töltött 16 év minden percével a község, a közösség javát szolgálta. Új szolgálati helyét 1989. november 30-án foglalta el Nagyatádon.

Az ittenihez hasonló lendülettel szervezte az egyházi életet, templomfelújítások, kápolna-építések jelzik töretlen hitét, rendkívüli munkabírását, melyet megyei és városi szinten egyaránt kitüntetéssekkel ismertek le a világi hatóságok is. 1996-tól helyettes esperesként szolgálta a kerületet, tanított a Veszprémi Hittudományi Főiskolán, a Kaposvári Egyházmegyei Bíróság bírája volt. 2013. augusztus 1-től nyugalomba vonult.

Pápateszér mindennapi életét, fejlődését szolgáló lelkes emberek hitét ő alapozta meg, ezért közvetetten neki köszönhető, hogy nem ürült ki a templomunk. Szemünkben Ő testesíti meg a PLÉBÁNOS fogalmát.

A pápateszérieket mindig szeretettel fogadja nagyatádi otthonában.


Vissza az oldal tetejére...

Pintér J. Ambrus (1940 - )

Pintér J. Ambrus
Pintér J. Ambrus

Budapesten született 1940. február 9-én. Négy éves volt, amikor a háborús állapotok miatt a család elhagyta a fővárost. Általános iskolai tanulmányait Faddon kezdte, de az első osztályt és a további évfolyamokat már Pápateszéren végezte. Utána Pápára került a Türr István Gimnáziumba. A középfokú tanulmányok befejeztével úgy érezte, hogy munkájára szüksége van a családnak: egy évig Tatabányán dolgozott a mészműben.

Megérintette Isten szolgálatának gondolata, 1959-ben jelentkezett a bencés rendbe. Elvégezte teológiai tanulmányait, 1964. május 23-án szentelték pappá. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen matematika-fizika szakos tanári diploma megszerzése következett, 1969-ben diplomázott. A sok-sok év alatt a tanítás mellett 5 osztály osztályfőnöki teendőit látta el. Megfogalmazása szerint könnyű volt, mert együtt élt a gyerekekkel. Elöljárói 1989-94. között a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatói teendőinek ellátásával bízták meg.

Pintér J. Ambrus oklevél

Fiatal korától részt vállalt az ismeretközlés, a szórakoztatás meghatározó tevékenységében, a mozizásban, ami Pannonhalmára is elkísérte, de itt már szemléletformálássá, értékközvetítéssé nemesedett.

Vallja, hogy a szerzetesek élete pozitív menekülés, de nem elzárkózás! Hisz az emberi szabadságban, ami számára ezt jelenti: elfogadni azokat a feladatokat, melyeket az élet ráosztott.

Pápateszérhez való kötődését soha nem felejtette el, sőt több évtizedes pedagógusi, illetőleg szerzetesi pályafutása során minden tanítványával, minden emberrel, amikor csak lehetőség adódott rá, megismertette Pápateszér nevét, mint olyan helyet, amely természeti szépségeivel megnyugtatja, különleges élményben részesti azt, aki idelátogat. Életművével öregbítette Pápateszér hírnevét.


Vissza az oldal tetejére...

Dr. Schandl László (1962 - )

Dr. Schandl László
Dr. Schandl László

Pápateszéren született 1962. január 24-én. Általános és középiskolai tanulmányait Pápán végezte, a Türr István Gimnáziumban érettségizett.

Általános orvosi diplomát szerzett 1986-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. 1992-ben belgyógyász szakorvosi vizsgát tett, 1995-ben német-magyar tolmács képesítést szerezett, 1996-ban diabetológusi orvosi minősítést kapott. 2003-ban a PhD tudományos fokozat következett, majd 2010-ben egészségügyi szakmenedzserként végzett.

1986-ban a SOTE Belgyógyászati Klinikáján kezdett dolgozni, 1987-ben sorállományú orvosként a Honvédkórházba került. Leszerelése után is ott maradt, és az ezt követő 25 évben megjárta a ranglétra minden fokát. 2002-ben belgyógyász főorvossá, 2006-ban orvosigazgatóvá, 2007-ben a Járóbeteg Szakrendelő Intézet Igazgatójává nevezték ki. Ezt követően 2012-ig a kórház parancsnoka és a Magyar Honvédség Egészségügyi Szolgálat főnöke volt. 2012. szeptembertől a Honvéd Vezérkar, majd a Honvédkórház tanácsadója volt.

Tudományos ösztöndíjjal tanult, illetve dolgozott 1993-94-ben a Mainzi Egyetemen kutatóorvosként, 1996-ban a Német Hadsereg Hamburgi kórházában főorvosként. 2000-2001 között a Magdeburgi Egyetem kutatóorvosa volt, 2004-ben a Müncheni Katonaorvosi Akadémián, majd 2007-ben San Antonioban az USA Légierejének Katonaorvosi Továbbképző Központjában tanult. 2007-2009 között a NATO Katonaegészségügyi Munkacsoportjának magyar delegáltja volt. 2008 óta a SOTE címzetes egyetemi docense, 2011 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja.

2006-ban orvos ezredessé, 2011-ben orvos dandártábornokká léptették elő.

Dr. Schandl László oklevél

Katonaorvosi pályája legkiemelkedőbb állomásának egy afganisztáni misszió megszervezését és az ott betöltött - a kabuli német tábori kórház orvosigazgatói - feladatainak ellátását tartja. Ezért a munkáért a német szövetségi honvédelmi miniszter a Német Hadsereg Becsületrendjének Ezüst Fokozatával tüntette ki.

A katonai szolgálat befejezése után, 2013. novemberétől a Betegápoló Irgalmas Rend egészségügyi intézményeinek orvosigazgatója volt, majd 2019-től az Észak-budai Szent János Centrumkórház belgyógyászati osztály profilvezető főorvosa.

Tagja a Pápateszéri Értéktár Bizottságnak, és elnöke az Örökségünk a Jövőnk Pápateszér Alapítványnak.

Ismeretségi körében megismertette Pápateszér nevét, sokat tett és tesz azért, hogy a község neve széles körben ismert legyen határokon belül és kívül. Magánvagyonából jelentős összeggel segíti, hogy falunk legjelentősebb műemléke, a római katolikus templom belső tárgyainak restaurálása által történelmi örökségünk még hosszú ideig megismerhető legyen a következő nemzedékek számára.



Vissza az oldal tetejére...